sintoizmus meg�rt�s�ben a "kami" sz� kulcsfogalom, melynek jelent�se legink�bb mint "fels�bb l�ny", "magasabbrend� l�ny" k�zel�t� fogalmakkal adhat� legink�bb vissza. Kami-jelleggel rendelkezik minden, ami vall�silag tiszteletre m�lt�: az �g �s a f�ld istens�gei, a szellemek, az �llatok, a n�v�nyek, a hegyek, a tavak, teh�t minden, ami valamik�ppen rendk�v�li. A tenn�, a cs�sz�r maga is kaminak min�s�l (arami-kami: l�that� isten). A jap�nok, a kami-l�nyek nagy sz�ma miatt 8 milli� kamit fogadnak el (jao-jorozu-no-kami) �s az orsz�got gyakran "sinkokunak", a kamik orsz�g�nak is nevezik.
     A kamik k�z�tt k�l�nleges jelent�s�g� szem�lyek, istens�gek is tal�lhat�k, melyeknek gyakran k�l�n szent�lyeket is emelnek. Ilyen Amateraszu (az �gen vil�g�t�) vagy Inari a rizsisten, akinek szimbolikus k�vete a r�ka, aki jelenl�t�vel oltalmazza a rizsf�ldeket. Kami-Musubi a sz�let�sek �s keletkez�sek istene, Kondzsin vagy Kane-no-kami maga a f�misten, aki az emberekre szenved�st �s hal�lt z�d�t. Az es�isten Taka-Okami, a hegyekben lakik �s s�rk�ny form�j�. Az egykori b�k�s Ojin cs�sz�rt (270-312) mint Hacsiman hadistent tisztelik. Helyi v�d�istens�gei egyar�nt vannak falvaknak, v�rosoknak �s igazgat�si k�rzeteknek is. Ezek szent�lyeihez viszik az �jsz�l�tt fi�kat 31, a l�nyokat 33 nappal a sz�let�s�k ut�n, hogy ott nevet kapjanak �s az istens�g �letre sz�l� v�delm�t megkapj�k. Minden sinto csal�d otthon�ban tal�lhat� egy kami-dan�, egyfajta olt�r, melyen �ltal�ban t�bb "mija" azaz kisebb ereklye tal�lhat�. Itt a csal�d tagjai �telt �s cseresznyefa �gakat ("szakaki" vagy "szakiki") mutatnak be felaj�nl�sk�ppen a h�z �rz� kamij�nak.
     A sintoizmus legfontosabb forr�sm�vei a Kodzsiki �s a Nihongi. A Gemmjo-tenn� cs�sz�rn� (708-714) �ltal megb�zott tud�s, �no-Jaszumaru gy�jti �ssze Jap�n r�gi hagyom�nyait �s adja ki 712-ben a Kodzsikit, "A r�gi id�k kr�nik�ja" c�mmel. A m� az orsz�g t�rt�net�t az istenek korszak�t�l Szuik� cs�sz�rn� hal�l�ig (i.sz. 628-ig) besz�li el. Nem sokkal k�s�bb, Toneri herceg (676-735) t�rja a nyilv�noss�g el� az �ltala �s t�bb tud�s �ltal �rt Nihongit (Jap�n �vk�nyvei), mely szint�n mitologikus elemekkel �tsz�tt t�rt�neti jelleg� m�. A sz�mos tov�bbi fontos m� k�z�l a 927-ben megjelent Engisiki c�m� szertart�sk�nyv �rdemel m�g k�l�n eml�t�st.