A "sinto" sz� a jap�nok eredetileg n�vtelen, �shonos nemzeti vall�s�t jel�li. A sinto ("sin"="istenek", "t�"="�t" ) szavak tulajdonk�ppen ezen �svall�s megk�l�nb�ztet�s�re szolg�lt a k�s�bb - az i.sz. 6. sz�zadban - megjelen� �s elterjed� buddhizmussal szemben, amit Jap�nban bucu-d�nak, "Buddha �sv�ny�nek" neveztek el. A sinto eredeti jap�n elnevez�se: Kami no micsi, "a kamik, szellemek, istenek �tja". A szinte kiz�r�lag Jap�nban elterjedt vall�s, melynek f� centrumai Isz�ben �s Izum�ban tal�lhat�k, ma kb. 3 milli� k�vet�t sz�ml�l, azaz a jap�n lakoss�g 3%-a k�veti. Sok jap�n kett�s, buddhizmushoz �s sintoizmushoz val� p�rhuzamos k�t�d�se folyt�n a sintoist�k sz�m�t gyakran sokkal nagyobb sz�mokban hat�rozz�k meg.
     A sinto eg�szen i.sz. 552-ig �llamvall�s volt, az ezut�n k�vetkez� hatalmi peri�dusokban hol ism�t egyeduralkod�, hol pedig a buddhizmussal szervesen �sszefon�dva l�tezett tov�bb. A sintoizmusban kulcsfontoss�g� szerepe volt (van) a cs�sz�rnak (mik�d�, tenno), akinek sz�rmaz�s�t i.e. 660 �ta k�tik az istenek vil�g�hoz ("tenn�"="�gi uralkod�"). A Meidzsi-korszakban (1867-1912) a sinto vall�st egy �llami rendelettel k�t r�szre osztott�k. Az "�llami-sinto" alatt a tenn� �s �sei el�tti �llami, polg�ri keretek k�z�tt zajl� megeml�kez�seket �rtett�k, m�g a "szekta-sinto"-n mag�t a szent�lyekhez k�t�d� egy�ni vall�sgyakorl�st ismert�k el. A II. vil�gh�bor� ut�n Hirohito cs�sz�r 1946. janu�r 1-j�n hivatalosan visszavonta, hogy � lenne az �l� "kami" �s hogy a n�ppel val� kapcsolata mitol�giai gy�kerekre lenne visszavezethet�.
     Ma a sintoizmusnak k�t ir�nyzata ismert. A "szent�ly-sinto" alatt az orsz�gszerte mintegy 80.000 szent�lyben t�bb mint 20.000 pap �s papn� �ltal kultiv�lt �s a h�vek milli�i �ltal v�gzett vall�s gyakorl�s�t �rtik. A sintoist�k mintegy 20%-�t kitev� "szekta-sinto" alatt a m�ra igencsak �n�ll�sodott, t�bb sz�z kisebb-nagyobb vall�si k�z�ss�get �rtik